Új Transzferár-nyilvántartás készítési kézikönyv
Gyakorlati példákkal, adóellenőrzési útmutatóval.
Adótanácsadói és adóhatósági tapasztalatok, iránymutatások.
Ismerje meg a transzferár szabályozás aktuális változásait és készítse el az új típusú, kétszintű transzferár nyilvántartást legújabb könyvünk segítségével!
Szerzők
Lakatos Zsuzsa, Tax Revolutions Kft., transzferár- és adószakértő
Kiss Tamás, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága, Transzferár Ellenőrzési Osztály, Osztályvezető
Vélemények a könyvről
Új Transzferár-nyilvántartás készítési kézikönyv tartalma
1. Mi a lényege az új transzferár-rendeletnek és mit jelent a háromszintű transzferár-nyilvántartás?
2. Kiket érint a háromszintű transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség?
3. Milyen nemzetközi változások indokolták az új rendelet megalkotását, és miért fontos ezzel tisztában lenniük a vállalkozásoknak
4. A háromszintű dokumentáció részei, főbb részeinek és tartalmi elemeinek bemutatása
5. Hogyan használja fel az adóhatóság a háromszintű transzferár-dokumentációból származó adatokat?
6. Hogyan járul hozzá a kockázatalapú kiválasztás az adózók jogkövető magatartásának elősegítéséhez?
7. Hogyan járul hozzá a BEPS, az új OECD Transzferár Irányelv és az új transzferár-rendelet az adóhatósági ellenőrzések és megállapítások finomításához?
8. Milyen feladatai lehetnek a vállalkozásoknak az országonkénti jelentéssel (Country-by-Country Report) kapcsolatban?
9. Milyen tranzakciókat kell dokumentálni és melyek mentesülnek a nyilvántartás-készítési kötelezettség alól?
10. Hogyan épül fel a kétszintű transzferár- nyilvántartás, és melyek a fő alapelvek, amelyek mentén a felépítését, határidejét, módosítását meg kell tervezni.
11. Kinek a feladata a fődokumentum elkészítése, milyen adattartalommal kerüljön összeállításra, hogyan kerüljenek begyűjtésre az adatok? Konszolidációs, számviteli, csoport-meghatározási problémák és kezelésük, határidők
12. Milyen új tartalmi elemekkel kell előállítani a helyi dokumentumot, hogyan kell bemutatni a menedzsmentet, a döntési folyamatokat, versenytársakat, szerződéseket?
13. Milyen alapelvek mentén szükséges elkészíteni a helyi dokumentumot (magyarázatok, indoklások, átláthatóság, kiigazítások bemutatása, pénzügyi adatok és információk bemutatása)?
14. Milyen szempontok alapján értékeli az adóhatóság a transzferár-nyilvántartást?
15. Mit jelent az összehasonlító elemzés és a funkcionális elemzés, és hogyan kerüljön összeállításra?
16. Milyen szerepet tölt be a karakterizáció a legmegfelelőbb módszer, a tesztelt fél és az összehasonlító adatok kiválasztásában?
17. Milyen új fogalmak kerültek bele a rendeletbe (immateriális jószág, üzleti átszervezések), és hol jelennek meg ezek a fogalmak a transzferár-nyilvántartásban?
18. Melyek a transzferár szempontjából kockázatos ügyletek?
19. Mire kell figyelni az ingyenes termékek, szolgáltatások csoporton belüli átadásánál, haszon nélküli költségátterheléseknél, csoporton belüli szolgáltatásoknál?
20. Az adatbázisokkal szembeni követelmények.
21. Melyek az adatbázisok jellemző használati előnyei és hátrányai? Az adatbázisszűrések helyes alkalmazása. Milyen tipikus adatbázisszűrési hibák merülhetnek fel? Összehasonlíthatóságot fokozó lehetséges kiigazítások
22. Hogyan menedzseljék a vállalkozások a transzferárazási feladataikat egy előzetes kockázatelemzés segítségével?
23. Csoportos társasági adóalanyiság
Jogszabályi háttér
Fogalomtár
Elektronikus mellékletek: Transzferár-szabályozás Magyarországon, Transzferárazási feladatok éves tervezője
Új Transzferár nyilvántartás készítési szabályok léptek életbe 2018-tól
A 2018-as naptári évben kezdődő üzleti évben megvalósult, kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók dokumentálására már nem alkalmazható a korábbi, 22/2009. (X. 16.) PM rendelet előírásai szerinti önálló nyilvántartás.
2017.11.18-án hatályba lépett a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet, mely gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a 22/2009. PM rendelet. Mindez azt jelenti, hogy a 2018. évi nyilvántartási kötelezettséget már az új jogszabály szerint kell teljesíteniük az adózóknak.
Az új transzferár rendelet lényegi változásai
Kétszintűvé válik a transzferár nyilvántartás: tartalmaz egy fődokumentumot (Master File) és egy helyi dokumentumot (Local File), és ez a kettő anyag képezi együtt a transzferár nyilvántartást. Bármelyik része hiányzik, vagy hiányosnak minősíthető, az adózóra kiszabható a 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság.
A Master File (fődokumentum) cégcsoport-szintű összesített adatokat tartalmaz, melynél egyrészt összetett feladat, hogy melyik vállalkozás esetében mit kell cégcsoportnak (csoportnak) tekinteni, másrészt jelentős idő- és információ-többletet igényel az egyes tagvállalatoktól az adatok megfelelő határidőben történő begyűjtése.
A Local File (helyi dokumentum) egyben tartalmazza az összes dokumentálandó tranzakciót (ellenőrzött ügyletet), de mindet külön-külön részleteiben kell bemutatni. A helyi dokumentum olyan új elemeket is tartalmaz, mint például az adózó stratégiájának, menedzsmentjének, versenytársainak részletes bemutatása, vagy a szóban kötött ügyletek lényegi rendelkezéseinek írásba foglalása.
Magához a nyilvántartás összeállításához is ad olyan iránymutatásokat és alapelveket a rendelet, amely az átláthatóság, a visszakövethetőség szem előtt tartására ösztönzik az adózókat, és további új szempontok is megfogalmazásra kerültek, amelyeket a nyilvántartás készítésekor be kell tartani, mint például az, hogy tisztázásra került a rendeletben, hogy a nyilvántartást minden adóévre teljes körűen el kell készíteni.
Hogyan biztosít az új rendelet nagyobb rálátást a kapcsolt vállalati ügyletekre a NAV-nak?
Először is fontos azt átlátni, hogy a Master File olyan adatok begyűjtését és bemutatását igényli a vállalkozásoktól, amelyekre eddig egyáltalán nem volt szükség. A cégcsoport tagjainak bemutatása, a vállalatcsoport struktúrájának felépítése, az egyes tagvállatok által ellátott szerepek, illetve a közöttük megvalósult jelentős szerződések, csoporton belüli átszervezések, belső és külső finanszírozási kapcsolatok bemutatása olyan rálátást biztosít a dokumentációt olvasó számára, mintha egy részletes üzleti tervbe nyerne bepillantást.
Ezek az adatok általában érzékeny és bizalmas információk, melynek betartására természetesen az adóhatóság köteles az adótitok keretein belül. Azonban ezeket az információkat most már nemcsak a központi anyavállalat, vagy a tulajdonos láthatja, hanem minden egyes tagvállalat, ami nem feltétlenül egyezik meg a tulajdonos érdekeivel.
A részletesebb információknak köszönhetően az adóhatóság el tudja helyezni a vizsgált magyar vállalkozás helyét és helyzetét a cégcsoporton belül, globális szemlélettel tud közelíteni annak meghatározásához, hogy a magyar vállalat adózói magatartása eredményezhet-e adóelkerülést. A tények és körülmények megfelelő szintű vizsgálatához a fődokumentum jelenti majd a kiindulási alapot.
A helyi dokumentum új elemei szintén azt a célt szolgálják, hogy meghatározható legyen az adóhatóság számára, hol történik az egyes tranzakciók esetében a valódi értékteremtés. Egyik nagyon fontos és nemzetközi fórumokon is egyre több hangsúlyt kap az az elv, hogy ahol a valódi értékteremtés történik, ott szükséges kimutatni a jövedelmet és ez által az adóalapot.
Új Transzferár-nyilvántartás készítési kézikönyv célja, hogy segítsen eligazodni az új előírások között.
A szerzők
lakatos zsuzsa
Lakatos Zsuzsa a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője, Transzferár- és adószakértő. Okleveles közgazdászként és mérlegképes könyvelőként, majd adótanácsadóként és adószakértőként szerzett több mint tíz éves tapasztalatot és gyakorlatot a nemzetközi és hazai kapcsolt vállalkozások transzferárazáshoz kapcsolódó adózási kérdéseinek megoldásában, transzferár nyilvántartások és készítésében és ellenőrzésében. Az elmúlt években több mint 130 vállalkozásnak és számos könyvelőirodának segített már szakértői csapatával együtt transzferárazási feladatok megoldásában. Az elmúlt öt évben több száz cikket publikált a témában többek között a Tax Revolutions Kft. Transzferár Blogján, az Adó Online, és az 5 perc Adó szakportálokon. 2016 tavasza óta tart egy- illetve kétnapos transzferár témájú workshopokat, előadásokat, konferenciákat. Szakmai életútja során mindig azt tartotta szem előtt, hogyan képes a vállalkozásokat az eredményesebb és hatékonyabb működéshez elősegíteni. Igyekszik proaktív módon együtt dolgozni partnereivel annak érdekében, hogy egyrészt az adózási kötelezettségeket be tudják tartani, ugyanakkor az üzleti működésük során tisztában legyenek a jogszabályok által nyújtott lehetőségekkel is a döntéseik megalapozott meghozatalához. Legfontosabb célkitűzése a magyarországi transzferár jogszabályokban történő eligazodás elősegítése a könyvelők, gazdasági szakemberek, főkönyvelők, controllerek, könyvvizsgálók és cégvezetők részére. Online és offline formában elérhető gyakorlati oktatásokkal, workshopokkal, képzésekkel és tréningekkel valódi gyakorlati segítséget nyújt azok számára, akik érdeklődnek a téma iránt.
Lakatos Zsuzsanna
Ügyvezető, Transzferár- és adószakértő
Tax Revolutions Kft.
kiss tamás
Kiss Tamás 2009-ben szerezte meg a közgazdász diplomáját a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán, pénzügy-számvitel szakirányon és pénzintézetek gazdaságtana mellékszakirányon. 2012-ben adótanácsadói oklevelet szerzett. 2010-óta transzferárazással foglalkozik az adóhatóságnál elemzői és vezetői pozíciókban. 2017. január 1-je óta a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságon működő Transzferár Ellenőrzési Osztály vezetője, ahol a kiemelt adózók transzferár ellenőrzéséért felel. Korábban 4 évig az adóhatóság Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályát vezette, ahol az előzetes ár-megállapítási kérelmek (APA-kérelmek) elbírálásával és kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával foglalkoztak országos hatáskörrel. Az előzetes ár-megállapítási kérelmek elbírálása során megszerzett rendszerszemléletű megközelítést és ügyfélközpontúságot kiválóan alkalmazhatónak látja az adóellenőrzések során is. Ebben segítséget nyújt a nemzetközi környezet változása, ahol a hangsúly az egyedi ügyletek értékelése helyett fokozatosan az ügyletek rendszerben történő értékelése és az adózási struktúrák vizsgálata felé tolódik. Ebben a bonyolult értékelési folyamatban a későbbi jogviták elkerülése érdekében folyamatos szerepet, közreműködési lehetőséget kell biztosítani az adózóknak, ugyanis ez szolgálja legjobban az adóhatóság pozitív megítélését. Ennek megteremtése érdekében szükség van arra, hogy a rendelkezésünkre álló szűkös erőforrásokat minél célzottabban tudják a problémás területekre koncentrálni. Ezen a területen ugyanis a hatékonyan, szakszerűen és korrekten végzett ellenőrzésben nyilvánul meg az adóhatóság szolgáltató tevékenysége.
Kiss Tamás
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága
Transzferár Ellenőrzési Osztály, Osztályvezető
kiknek ajánljuk?
Gazdasági vezetőknek, főkönyvelőknek, controllereknek
Megismerhetik a könyvből az új transzferár nyilvántartási előírásokat, az adóhatósági ellenőrzési szempontokat, valamint gyakorlati segítséget kapnak a transzferárazási feladatok megszervezéséhez és lebonyolításához.
Könyvelőiroda vezetőinek, tulajdonosainak, munkatársainak
Átfogó képet kaphatnak a könyvből arról, milyen megváltozott kötelezettségek érinthetik Ügyfeleiket és hogyan kommunikálják, illetve kezeljék az új előírásoknak történő megfelelést.
Adótanácsadóknak, könyvvizsgálóknak, jogászoknak
Elengedhetetlen, hogy a vállalkozásokat támogató szakértők ismerjék a kapcsolt vállalkozásokat érintő legfontosabb aktuális szabályokat, a könyv ehhez nyújt segítséget és nélkülözhetetlen információkat.
early bird
Nap
:
Óra
:
Perc
:
Mp
bruttó 19.900 Ft (19.038 Ft + áfa)
Előrendelési ár 2019. május 15-ig:
bruttó 14.990 Ft (14.276 Ft + áfa)
Elektronikus változat (PDF) ára:
bruttó 17.990 Ft (14.165 Ft + áfa)
rendelés
Adatvédelmi tájékoztató | Általános szerződési feltételek | Elállási nyilatkozat | Cookie szabályzat
Minden jog fenntartva
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013